2007/10/15

Bioélelmiszer, logika és modernitás


Hallom az egyszeri lobbistát egy rádióműsorban kikelni a bioélelmiszerek ellen. Indulatos érve egy felmérés, amely egy ötéves követéses vizsgálat eredményeképpen kimutatta, hogy a legtöbb hagyományos módon termelt élelmiszer egyáltalán nem rosszabb a divatos de méregdrága bio-élelmiszereknél. Nincs ok tehát folytatta, hogy a lakosság egyre többet költsön a modern bio-árukra.
Szerintem azonban ebből a vizsgálatból nem következik semmi, legfeljebb az, hogy a hagyományos élelmiszerek minősége is rendben van. Például nem szüretelik le a szőlőt addig, amig a rézgálicot le nem mossa róla az eső. (Amúgy ma már senki nem használ növényvédőszerként rézgálicot).
Akkor volna tehát megfontolható ez az érv, ha fordított eset állna fenn: ha azt mutatná ki a vizsgálat, hogy a bioélelmiszerek között is van vegyszerrel fertőzött, vagy más módon minőségcsökkent áru. Ekkor lehetne azzal érvelni, hogy a bio megjelölés csak trükk.
Hasonlóképpen az ásványvizeknél: ott is gyakran érvelnek a közegészségügy szakemberei, hogy a csapvíz semmivel sem gyengébb minőségű az ásványvíznél. Igen ám, de ez nem kifogás: ha kimutatható lenne egy ásványvízről (előfordult már, a Perrier egy palackjában egyszer benzint találtak) hogy nemn azt tartalmazza, amit hirdet magáról, akkor jöhet a botrány.

És mégvalami fordított ebbben az érvelésben: valójában a bio-termelés a hagyományos, és a nagyüzemi a modern.