2007/08/30

Népesedéspolitika

Mint ismeretes manapság az itt jelentkező sajnálatos deficitet családpolitikai intézkedésekkel, tehát pénzbeli juttatásokkal, illetve a migráció tűrésével igyekeznek kezelni.

Az ókori Görögországban azonban más megoldás született erre a társadalmi gondra. Az egyik brutális háború után, Szókrátész idejében, amikor különösen megcsappant a népességszám, a szenátus elrendelte, hogy minden házasember köteles kettő asszonyt magához vennni.

A filozófus életének sok részletét feljegyezte a krónika, innen van tudomásunk erről a ma szokatlannak, de mindenképpen logikusnak tetsző rendeletről. Szókrátészné, született Xanthippe (görögül: Ξανθίππη) éles eszű, de sajnálatosan makrancos ifjú hölgy volt. Szópárbajban állítólag csak ő tudta legyőzni a filozófust. Egyszer például, mint a mellékelt metszet is mutatja, egy szóváltást követően valami folyékony anyagot zúdított férje fejére. Ez a következő megfigyelésre indította a férfit: "Hiába no, égiháború után mindig eső várható"




Amikor pedig, engedelmes állampolgárként a második asszonyt is magához emelte, Szókrátész kesernyésen azt mondta: "Házasodjál meg, vagy maradjál házasságon kívül - egyre megy, úgyis megbánod. Aki pedig két asszony között él, az kifejezetten börtönt emel maga köré." Ez utóbbi sóhajtás már Telemann operájából, az 1721-ben írott „A türelmes Szókrátészból" való.

2007/08/27

Olvadó biztosítékok

Nálam sok kell ahhoz, hogy közéleti kérdésben valami kiüsse a biztosítékot. Egykori jelölésének aktív támogatójaként, többedmagammal most mégis az alábbi levelet intéztük a köztársasági elnök úrhoz.

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
A Magyar Gárda megalakulását a hazai és az európai közvélemény egyaránt figyelemmel kísérte.

Ön, mint az egykori Ellenzéki Kerekasztal résztvevője is, cselekvő szemlélője volt a magyar jogállamiság, a III. magyar köztársaság kialakulásának. A rendszerváltás legfőbb legitimációját az a népszavazás alapozta meg, amely megszüntette a Munkásőrséget. Fel kell hívnunk a figyelmét a Munkásőrség és a Magyar Gárda közti lényegi hasonlóságra: mindkettő pártszolgálatos és parancselvű szervezet. A pártszolgálatban álló, militáns, kiképzésben és parancselven működő szervezet léte összeegyeztethetetlen volt és maradt az alkotmányos demokráciával, mert tagjainak személyes, alkotmányos, állampolgári felelősségét a parancsadó társadalmi legitimáció nélkül veszi át a parancs végrehajtójától.
A magyar baloldal belátta a Munkásőrség demokrácia ellenességét, és aktív részvételével történt ennek megszüntetése.
A Magyar Gárdát létrehozó párt elnöke, - egyenesen az Ön ablaka alatt, a gárdatagok avatásán, - nyíltan kifejtette, hogy a jogállamiságot és a III. köztársaságot megteremtő rendszerváltozás megmásítására törekednek.
A történelmi tapasztalat óva int a kisszámú, de militáns, ideológiailag fajvédő szervezetek lebecsülésétől. A Magyar Gárda jelképvilágában, és az azt létrehozó Jobbik Párt megnyilatkozásaiban félreérthetetlenül megjelenő nyilas mozgalom is jelentéktelen társadalmi bázissal induló pártszolgálat volt, amely a változó történelmi körülmények között alkalmat nyert tömeggyilkosságokkal az államhatalmat ideológiájának szolgálatába állítani. A parancselvű pártszolgálatok társadalmi veszélye pont a jövő kiszámíthatatlanságában gyökerezik.
Magyarországon soha nem volt jelen egyszerre demokratikus berendezkedés és pártszolgálatos, parancselvű szervezet.
A magyar történelem felejthetetlen, és letagadhatatlan mélypontja volt a hungarizmus hatalomgyakorlása. A hungarista pártszolgálatos szervezet tömeggyilkosságai mélyen az emlékezetbe rögzültek, határokon belül és kívül. Nem csupán diktatúra volt a Szálasi puccsot követő, és a felszabadulást megelőző periódusban, hanem terror. A nyilas mozgalom megszüntetése nyitott lehetőséget 1945- és 1949 közötti II. magyar köztársaság számára. Ennek a korlátozott szuverenitású, és rövid életű korszaknak az emléke éltette az 1956-os forradalmárokat, és az 1989-es rendszerváltókat egyaránt.

Önnek is van alkotmányos kötelezettsége arra vonatkozóan, hogy ne a hungarista értékrend, hanem a demokratikus értékrend érvényesülhessen hazánkban. A Magyar Gárda olyan párt szolgálatában fog működni, mely eddig kifejtett ideológiájával és jelképeivel a hungarizmus felélesztését, a nemzetközi viszonyok konfliktusos átalakítását hirdette meg. A Jobbik Párt irracionális igyekezete ellenére sem a belső, sem a külső közvélemény számára nem válik a nácizmus magyar adaptációja elfogadhatóvá.
A Magyar Gárda bírósági bejegyzése csak és kizárólag e szervezet szemfényvesztése feletti bírói szemhunyással; a "cigánybűnözés" militáns eszközökkel történő orvosolását kulturális célnak elfogadó bírósági határozattal valósulhatott meg
.
Ön, aki az ország egységének, és demokratikus rendjének képviselője, aki bevezette a köztársasági elnöki hatáskörbe a demokratikus értékrend szerinti mérlegelést, felelős azért is, hogy a hatályos magyar jogrendbe tartozó nemzetközi kötelezettségeink akkor is megvalósuljanak, ha a bírói hatalommal való visszaélés folytán ez esetleg csorbát szenvedne. Magyarország a békeszerződésben - ma is hatályosan - kötelezettséget vállalt a Magyar Gárdát is magába foglaló körben meghatározott szervezetek létrejöttének megakadályozására.

A Magyar Gárda megalakulását Európa számos országának sajtója nyomon követte, nem kerülhette el figyelmüket, hogy a Magyar Gárda alakulása a magyar köztársasági elnöki rezidencia erkélye alatt történt. Ön nem határolódott el egyértelműen az ablaka alatt zajló eseménytől, csupán dodonai módon üzent „a félelmet keltőknek”, és a „félelemmel manipulálóknak is”. E kétértelműség a magyar köztársasági elnök és a Magyar Gárda közötti partnerség látszatát tovább erősíthette. Álláspontunk szerint ez a látszat Magyarország érdekeit súlyosan rontja, és csak a gyors, egyértelmű korrekció orvosolhatja.

Abban a reményben, hogy Köztársasági Elnök Úr felismeri ezen esemény történelmi jelentőségét, kérjük, fogalmazzon meg egyértelmű nyilatkozatot.