Barátomnak jól megy dolga, saját cége van, amelyik megáll a lábán a mai kiélezett piaci versenyben is. Persze jól ment neki még az ántivilágban is, akkor ugyan csak vezető beosztású alkalmazott volt egy nagy vállalatnál, de nem kellett megvonnia magától akkor sem semmit, amit pénzen venni lehetett. Most mégis vesztesnek érzi magát - egy sajátos szempontból.
Régi témánkról, a korrupcióról beszélgetünk. Rávilágít arra az egyszerű és igaz összefüggésre, hogy a szocializmusban, a hiánygazdaság keretei között mindig a vevő korrumpált. Az autókiutalások sorszámát kezelőktől kezdve a hentesig sokhelyütt vártak csúszópénzt az áruért cserébe. Mai viszonyainkat inkább az jellemzi, akárcsak az egész világon, hogy az eladó töri magát, olykor akciós árengedmények formájában, olykor akár üzletszerzési jutalékok formájában, olykor akár teljesen nyílt vesztegetéssel és más megengedhetetlen eszközökkel is. Barátom ma több jutalékot köhög fel eladóként, mint amennyit régen odacsúsztatni volt képes vevőként.
Az átbillenést rendszerváltásnak hívják. Ugyanakkor maradtak még zárványok, ahol továbbra is - még - a vevő fizet. Ilyen utolsó bugyor az magyar egészségügy.
