A kutya sportértékéről

Manapság a sportágaknak egyre inkább reklámértékük van, sportértékük háttérbe szorul. A szabadidő-sportban sem azt űzzük, ami legközelebb áll hozzánk hanem amit lehet. No itt egy jó lehetőség, amit talán így még nem gondoltunk meg.

Ha egy kutyát egészen kis korától kezdve naponta megsétáltatunk, minimum kétszer de lehetőleg háromszor, és séta közben az első hónapokban erősen odafigyelünk rá, akkor nagy jutalomban lesz részünk: fegyelmezett lesz az utcán és jól fegyelmezhető marad az erdőben is. Eleinte érdemes pórázon vezetni, ezt ő úgy éli meg, hogy egészen szorosan tud kötődni gazdájához. Később viszont, ahogy az állat mozgásigénye növekszik, lehetőségünk van arra is, hogy póráz nélkül sétáljunk vele akár a legforgalmasabb környezetben is. Ekkor a kutya háromszor-négyszer annyi távolságot tesz meg, mint mi. Megédesíti a sétát az, hogy egyáltalán nem kell figyelni rá, csupán jelen van, és szépen mozog. Szükség esetén füttyszóval is visszahívható.

Otthon, amíg fiatal a kutya, addig a séta a mindene. Hazaérkezésünkkor gazdáját mintaszerű fogazata és húsos ínye kivillantásával, mosolyogva üdvözli. Ha csak felállunk székünkből, ő már mérlegeli, hogy ebből séta lesz-e. Szóval a kutya gazdája bizonyos nyomás alatt áll, és ebben áll a kutya igazi sportértéke. Lehet futni is vele, bár neki nincs valami nagy véleménye ekkor a mi sportteljesítményünkról. Már inkább próbára tehetjük őkelmét, ha bringázunk mellette. Kerékpározni valóságos élmény a társaságában: gazdája hatalmas erdőségeket járhat be vele, olykor jól jön a kutya határozott fellépése, bizonytalan helyzetekben az iránymutatása, a hosszabb erdei lejtőkön meg jó felvenni vele a versenyt. A jobb négylábú 45km/órával tud nyargalni, hosszabb lejtőkön ezt kerekező gazdája rövid időre felülmúlhatja és akkor igen kifejező bosszúságot lehet a képére csalni. Igazi élmény a kutyával úszni menni. Egyedül a vízre telepített "eurohattyúktól" (mindenütt ez a típus úszkál ma a genfi tótól a mazuri tavakig) fél, mert ha megközelíti őket, akkor ezek sziszegve kiterjesztik szárnyukat és kiegyenesedve jóval az úszó kutya fölébe emelkednek. Végül megemlítem, hogy síző gazdája mellett minden belevaló kutya megrészegül, mert a többi csúszkálót sajátos mozgásuk miatt a kutya nyulaknak tekinti és levadássza.

A jobb kutyákon meglátszik, hogy korábbi életében valaki más lehetett. Krúdy számára, tudjuk, a bor nem más, mint szőlőfürtté változott asszony. Az én kutyám olyan nagy bűnöket elkövetett nagyúr lehetett egykor, talán egyenesen egy kicsapongó középkori pápa, hogy lelke büntetésből most csak egy kutyának ütött ki.

Minden kutya beéri azzal a maradék szeretettel, maradék hellyel és maradék idővel, amit kaphat tőlünk, közben pedig mindenét nyújtja számunkra, amit tud. Cserearányban az ilyesmi kétségtelenül a legjobb üzlet amit ember köthet világon.