Ma tovább erősödött bennem a régóta motoszkáló vélemény, hogy autótartás helyett akkor járnék a legjobban, ha mint egy színésznő, mindenhova taxival járnék. Éves összesítésű fizetési felszólítás érkezett ugyanis ma
a címemre az egyik parkolási társulástól.Tudni kell, hogy kényszeresen pontos vagyok a tartozásaimmal. Ha egy mód van rá, igyekszem elkerülni a parkolóőröket, előre és bőséges rátartással fizetek, továbbá figyelemmel kísérem a mobiltelefonos fizetési lehetőség kiterjesztését. Ha mégis megbüntetnek, akkor még aznap átutalással fizetek. Kivétel nélkül. Év vége felé pedig elzarándokolok mindkét társaság ügyfélszolgálatára és számlaegyeztetést végzünk, mert rettegek mindenféle büntetőkamattól.
Most kiderült, a cégekkel kapcsolatos aggodalmaim megalapozottak, de nem a kamattól kell tartani, mert az nincs. A most kipostázott ügyvédi felszólítás - amelyet csak verbálisan előzött meg első felszólítás, a valóságban nem - nem tartalmaz kamatokat, csak az eredeti összeget követeli, 1000 forintos postai költséggel és a belügyes adatlekérés 350 forintos díjával megfejelve.
De arra nem számítottam, hogy a cégeknél, mint annyi más cégnél is, ahol az erőfölény értelmezhető fogalom, nem az átutalás dátuma számít, hanem az érkeztetésé. Márpedig az érkeztetés az vállalati belügy, amely jól elmosódik a bank, az állami ünnepek és a cég saját belső nyilvántartási rendszerének hármasságában. "Valahogy" úgy alakult valamennyi azonnali átutalásom esetében, hogy érkezési oldalon a pótdíjköteles tartományba csúsztam. És ezek aggregált összege került most kiszámlázásra, mert annak idején, tavaly karácsony előtti látogatásom alkalmával én csak a díjtartozásom felől érdeklődtem, a pótdíjtartozás felől pedig egyáltalán nem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése