A mai internet olyan mint a nagyvárosi aluljárók mindenütt a világon télen: tele van ügyködő emberek serény forgalmával, szép portálokkal, kézenfogva andalgó párokkal és egyben lézengő emberekkel is a hajléktalanoktól a fosztogatókig. E kényszerű együttélés miatt jobb lehajtott fejjel és lesütött szemmel ügyködnünk, mert áthaladásunkkor egykönnyen ránk nyomhatnak valamit, vagy éppen könnyíthetnek rajtunk, vagy akár egy félkegyelmű átkozódásaiba futhatunk bele. Nem tudom úgy elképzelni a bitvilágot, hogy az ne képezze le a hús-vér világ teljességét.
1 megjegyzés:
Ez a modern szegregàció. Ha tehetem èn is megvàlogatom, hogy ha A-ból B-be el kell mennem tömegközlekedèssel, akkor melyik utat vàlasztom. Mivel nyilvàn nem mindegy hogy az ember milyen benyomàsokkal talàlkozik az útja soràn. Lehet, hogy ez egy vaksàgi effektus, de ez van. Az ember töbsège inkàbb elfordul nèmàn ès homokba dugja a fejèt.
Ugyan ez az internet, az intellektuàlis megvàlogatja, hogy mit nèz, mit keres, mi ugorjon föl neki a keresômotorban, blokkolja a buta ès suta hirdetèseket.
De meglehet, hogy rosszul vèlekedek.
Megjegyzés küldése